Aknarobbantás alapismeretei!

1. A robbantási biztonsági előírások szerint hogyan osztályozzák a bánya robbantási projekteket?

A robbantási biztonsági előírások szerint a bányakamrás robbantási projekteket, a nagy mélyfúrási projekteket, a bontási robbantási projekteket, valamint az összetett környezeti kőzet- és talajrobbanási projekteket fokozatos módon kell kezelni. A különböző robbantási projektek osztályozását az alábbi táblázat tartalmazza. Az A, B, C és D fokozatú robbantási projekteket a megfelelő előírásoknak megfelelően kell megtervezni, megépíteni és jóváhagyni.

2. Melyek a leggyakrabban használt bányászati ​​robbanóanyagok?

Az általánosan használt robbanóanyagok olyan robbanóanyagokat jelentenek, amelyeket különféle típusú bányakna- és alagútprojektek feltárásához, valamint a bányászat során kőzetek eltávolításához és robbantásához használnak. Széles nyersanyagforrás, alacsony költség és alacsony ár jellemzi őket, biztosítva a gyártás, szállítás, tárolás és felhasználás biztonságát, vagyis a fizikai és kémiai biztonságot és stabilitást.

3. Hány általánosan használt robbantási módszer létezik? Mik azok a robbanóberendezések?

A bányászati ​​robbanóanyagok robbanócsomagokban történő felrobbantásának két módja van: az egyik az ipari robbanóanyagok felrobbantása detonátorok robbantásával, a másik pedig az ipari robbanóanyagok felrobbantása a detonálózsinórok robbanása során keletkező energiával, és maguknak a robbanózsinóroknak kell először detonátorral kell felrobbantani. A detonátorok különböző gyújtási módjai szerint az általánosan használt robbantási módszereket elektromos robbantásra, nem elektromos robbantásra és vezeték nélküli robbantásra oszthatjuk. Ezek közül a nem elektromos robbantási módszerek közé tartozik a tűz detonátoros robbantás, a detonálózsinóros detonáció és a detonálócsöves detonáció; A vezeték nélküli robbantási módszerek közé tartozik az elektromágneses hullámrobbantás és a víz alatti hanghullám-robbantás. A tűz detonátoros robbantási módszer a gyújtózsinór segítségével továbbítja a lángot a tűzgyújtó meggyújtásához, más néven gyújtózsinór robbantási módszer. A detonátorcsöves detonátor detonációs módszer a robbanócsövet használja a lökéshullám továbbítására a detonátor meggyújtásához, más néven detonálócsöves detonációs módszer. A robbanózsinór használatát robbanóanyagok felrobbantására robbanózsinóros robbantási módszernek nevezik.

Jelenleg a hibrid rácsokat (beleértve az elektromos-műanyag robbanózsinórokat, az elektromos-műanyag robbanózsinór-hálózatokat stb.) gyakran alkalmazzák robbantási projektekben a csoportos robbanóanyag-csomagok (kamrák) felrobbantására. A robbanóanyag-csomagokat (kamrákat) összekötő fiókhálózatban általában robbanózsinórokat és műanyag robbanózsinórokat használnak, a főhálózati vezeték pedig elektromos robbantást alkalmaz. A hibrid hálózat rugalmasabb és biztonságosabb a használata.

A robbanóberendezések közé tartozik az ipari robbanóanyagok robbantási műveletekben történő felrobbantására szolgáló összes gyújtó- és robbantóeszköz, amely két kategóriába sorolható: robbanóanyagok és átviteli anyagok. A robbantási projektekben a detonátorok a fő robbanóanyagok. A biztosítékhuzalok és a robbanózsinórok az átviteli anyagok közé tartoznak. A folyamatos robbanózsinórok és a robbanózsinórok egyaránt betölthetik a detonáció és a közvetítés szerepét.

(1) Detonátorok

A detonátorokat külső energia táplálja, és olyan robbanó anyagok, amelyek megbízhatóan képesek robbantani a későbbi detonáló anyagokat vagy különféle ipari robbanóanyagokat. A detonátoroknak két típusa van: tűzgyújtó és elektromos detonátor. Azokat a detonátorokat, amelyek gyújtózsinórral robbantják, tűzgyújtónak, az elektromosságot használó detonátorokat pedig elektromos detonátoroknak nevezik. Mivel a szénbányákban gáz és szénpor van, a szénbányákban tilos nyílt lángot használni robbantáshoz. Csak elektromos detonátorok használhatók.

(2) Robbanózsinór

A robbanózsinór, más néven detonálódrót, egy zsinór alakú robbanóanyag, amelynek magja segédrobbanóanyag, fedőanyagként pedig pamut, len, rost stb. Detonációs hullámokat képes továbbítani. A robbanózsinór használható detonációs hullámok továbbítására és a robbanóanyagok vagy a hozzá csatlakoztatott más robbanózsinór közvetlen felrobbantására.

(3) Robbanózsinór

A robbanózsinór egy késleltetett robbanóeszköz, amelyet kifejezetten a robbanózsinórral együtt használnak. A robbanózsinór mikrokülönbség késleltetett robbantási hatásának segítségével mikrokülönbség robbantást érhet el a robbanózsinórral együtt.

(4) Robbanózsinór

A robbanózsinór nem elektromos robbanószerkezet, amely nem tud közvetlenül robbanóanyagot felrobbantani. Csak detonációs hullámokat tud továbbítani a detonátorokhoz. A robbanóanyagokat detonátorok robbantják fel. A robbanózsinórok nem használhatók olyan munkahelyeken, ahol fennáll a gáz vagy bányapor robbanásveszélye.

4. Hogyan ellenőrizhető a detonációs hálózat?

A robbantási hálózat ellenőrzése a robbantásbiztonság fontos része. A robbantási hálózat vizsgálatát tapasztalt robbantókból álló ellenőrző csoportnak kell elvégeznie, és az ellenőrző csoport nem lehet kevesebb két főnél. Az ellenőrzés főbb tartalma a következő.

(1) Az elektromos robbantási hálózatot a következő ellenőrzések után kell a fővezetékre csatlakoztatni: a tápkapcsoló jó érintkezésben van-e, a kapcsoló és a vezeték áramáteresztő képessége megfelel-e a tervezési követelményeknek; a hálózati ellenállás stabil-e és összhangban van-e a tervezési értékkel; hogy a hálózatban vannak-e földelt vagy rozsdás csatlakozások, rövidzárlatok vagy szakadások; ha detonátort használunk robbantásra, annak robbanóképességét meg kell vizsgálni.

(2) A robbanózsinór vagy robbanócső detonációs hálózatát ellenőrizni kell: nincs-e hiányzó csatlakozás, megszakadás vagy sérülés; van-e csomó vagy hurok; az ágsarok megfelel-e az előírásoknak; a detonátorcsomag megfelel-e a követelményeknek; helyes-e a vezetékcsatlakozási mód, és a detonátorszakaszok száma megfelel-e a tervnek; megbízhatóak-e a hálózatvédelmi intézkedések.

5. Mik a robbantásra figyelmeztető jelzések?

A robbantási műveletek biztonságának biztosítása és a robbantási veszélyek elkerülése érdekében a robbantási folyamat során különféle robbantásra figyelmeztető jelzéseket kell kiadni. A robbantási területen tartózkodó személyeknek és a közeli személyzetnek mindenféle jelet jól hallani vagy látnia kell.

(1) Figyelmeztető jelzés: A jelzés kiadása után a robbantási figyelmeztető területen belül megkezdődik a takarítási munka.

(2) Detonációs jelzés: A robbantási jelzést azután kell kiadni, hogy megerősítették, hogy minden személyzet és felszerelés evakuálta a robbantási figyelmeztető területet, minden védőburkolat a helyén van, és a biztonságos robbantáshoz szükséges feltételek teljesülnek. A robbantási jel kiadása után a detonációért felelős személy robbanthat.

(3) Kioldó jelzés: A biztonsági várakozási idő letelte után az ellenőr belép a robbantási figyelmeztető területre, hogy megvizsgálja és megerősítse a biztonságot, mielőtt a feloldó jelzést kiadná. Ezt megelőzően az őrszemet nem szabad evakuálni, és a nem ellenőrző személyzet nem léphet be a robbantási figyelmeztető területre.

6. Hogyan kell végrehajtani a szabadon végzett robbantás tényleges műveletét?

Először csomagolja be a kimért robbanóanyagokat egy műanyag zacskóba, és készítsen egy lapos, kerek torta alakú robbanócsomagot. Ezután tegye a robbanóanyag-csomagot a robbanótest felületének közepére, helyezze a detonátort a robbanóanyag-csomag közepére, végül fedje be nedves talajjal vagy víztartalmú homokkal (vízzel töltött műanyag zacskók is használhatók) detonációhoz. A fedőtest vastagsága nagyobb legyen, mint a torta vastagsága.

Ha egy gyújtóval több robbanóanyag-csomagot robbantanak fel, az első robbanóanyag-csomagot megfelelő távolságban kell tartani, hogy a szomszédos robbanócsomag felrobbanása megakadályozza a következő robbanóanyag szétszóródását.

7. Mire kell figyelni egy zsákutca munkafelületének robbantásakor?

A zsákutca munkafelületének robbantásakor a munkafelületet és a frisslevegő-alagutat akadálymentesen kell tartani; robbantást követően, mielőtt a kezelőszemélyzet belépne a munkafelületbe, teljesen ki kell szellőztetni, és a robbanóanyag-halmot vízzel le kell permetezni.

8. A munkafelület gáz- és szénporrobbanásveszélyes robbantásakor mit kell tenni a rakodás és a robbantás előtt?

Töltés előtt el kell távolítani a robbanólyukban lévő kőport és szénhamut, mert a robbanólyukban lévő kőpor megakadályozza, hogy a töltet elérje a lyuk alját, és a robbanás után könnyen elhagyható a robbanásgyökér. . Ha a robbanólyukban lévő szénpor részt vesz a robbanóanyag robbanási reakciójában, az eredeti oxigénegyensúly megváltozik, és a robbanógáz CO-tartalma megnő. A töltés befejezése után, detonáció előtt a széláramlás gázkoncentrációját a robbantási területen észlelni kell. Ha a széláramlás gázkoncentrációja a robbantási hely közelében 20 méteren belül eléri vagy meghaladja az 1%-ot, a robbantás tilos.

9. Mennyi a robbantási lyuk kitöltésének hossza a bányarobbantásnál?

A különböző robbantási lyukak különböző tömítési hosszigényekkel rendelkeznek. A különféle robbantási lyukak speciális dugaszolási hosszára vonatkozó követelmények megfelelnek a következő követelményeknek:

(1) Ha a robbantási lyuk mélysége kisebb, mint 0,6 m, nem szabad megrakni vagy robbantani; speciális körülmények között, mint az alj ásása, az oldalsó kefélése és a tetejének leszedése, amikor sekély robbantásra van szükség, biztonsági intézkedéseket kell megfogalmazni, és a robbantási lyuk mélysége kisebb lehet 0,6 m-nél, de azt fel kell tölteni robbanóiszappal. ;

(2) Ha a robbantási lyuk mélysége 0,6-1 m, a tömítőiszap hossza nem lehet kevesebb, mint a robbantási lyuk hosszának a fele;

(3) Ha a robbantási lyuk mélysége meghaladja az 1 métert, a tömítőiszap hossza nem lehet kevesebb 0,5 méternél;

(4) Ha a robbantási lyuk mélysége meghaladja a 2,5 métert, a tömítőiszap hossza nem lehet kevesebb 1 méternél;

(5) Sima szemcseszórás esetén a környező sima robbantási lyukakat robbantási iszappal kell lezárni, és a tömítőiszap hossza nem lehet kevesebb 0,3 m-nél;

(6) Ha két vagy több szabad felület van a munkafelületen, a szénvarrat minimális ellenállási vonala nem lehet kevesebb 0,5 méternél, és a kőzetréteg minimális ellenállási vonala nem lehet kevesebb 0,3 méternél. Ha sekély lyuk töltetet használnak nagy sziklák robbantására, a minimális ellenállási vonal és a tömítőiszap hossza nem lehet kevesebb, mint 0,3 m;

(7) Ha a robbantó lyukat vízágyúsárral lezárják, a robbanólyuk vízágyúiszapon kívüli részét agyagos ágyúiszappal kell lezárni, és hossza nem lehet kevesebb 0,3 m-nél;

(8) Szigorúan tilos a lyukak robbantása tömítőiszap, elégtelen tömítőiszap vagy nem megfelelő tömítőiszap nélkül.

10. Milyen biztonsági előírások vonatkoznak az elektromos detonátorok földalatti szénbányák robbantásánál történő használatára?

A szénbányák speciális robbantási környezetében elektromos detonátorok használatakor a következő biztonsági előírásokat kell betartani:

(1) Használjon szénbányában engedélyezett azonnali elektromos detonátorokat vagy szénbányákban engedélyezett ezredmásodperces késleltetésű elektromos detonátorokat;

(2) A szénbányában engedélyezett ezredmásodperces elektromos detonátorok használatakor a detonációtól az utolsó szakaszig tartó késleltetési idő nem haladhatja meg a 130 ms-t;

(3) Detonálózsinór vagy közönséges robbanózsinór nem használható;

(4) Tűzdetonátorokat nem szabad használni.