Hogyan állítsuk be az ütőfúró ütési gyakoriságát és nyomását a kőkeménységnek megfelelően?

A kőzet keménységi osztályozása és jellemzői:

Lágy kőzet (például pala, sárkő): A lágy kőzet keménysége alacsony, nyomószilárdsága általában 10 és 50 MPa között van. Ez a fajta kőzet könnyebben törhető, és a részecskéi közötti kötőerő gyenge.

Közepesen kemény kőzet (például mészkő, homokkő): A közepes keménységű kőzet közepes keménységű és nyomószilárdsága nagyjából 50-150 MPa tartományba esik. Szerkezete viszonylag sűrű, a részecskék közötti kötőerő erős, és a hatékony megtöréshez bizonyos ütőerő szükséges.

Kemény kőzet (például gránit, kvarcit): A kemény kőzet nagy keménységű és nyomószilárdsága általában meghaladja a 150 MPa-t. Szigorú kristályszerkezettel és nagy keménységgel rendelkeznek, és nehezebben törhetők.

Ütésfrekvencia beállítás

Lágy kőzet: Lágy kőzetben, mivel a kőzet könnyen törhető, a lyukfúró fúrószárának ütközési gyakorisága viszonylag alacsony lehet. Általánosságban elmondható, hogy az ütési gyakoriság percenként 30-50-szer állítható be. Ez a frekvencia elegendő ahhoz, hogy a fúró széttörje a sziklát, miközben elkerüli a fúrószár és a furatfal szükségtelen kopását a túlzott ütés miatt. Például palaképződményekben az alacsonyabb ütési frekvencia lehetővé teszi, hogy a fúrófej fokozatosan eltörje az agyagpalát, és hatékonyan szabályozza a fúrás sebességét, hogy megakadályozza, hogy a túlzott fúrás instabilitást okozzon a furat falában.

Közepesen kemény kőzet: Közepesen kemény kőzet esetén az ütközési gyakoriságot megfelelően növelni kell. Az ütési frekvencia általában percenként 50-80-szor állítható. A magasabb frekvencia elegendő ütőerőt tud generálni ahhoz, hogy a fúró gyorsan megszakítsa a kötést a kőzetben lévő ásványi részecskék között, és ezáltal hatékonyan fúrjon. Ha például mészkövet vesszük, az ütési gyakoriság megfelelő növelésével a fúrófej jobban megbirkózik a mészkő közepes keménységével és viszonylag sűrű szerkezetével.

Kemény kőzet: Kemény sziklás környezetben, hogy a kemény sziklákat meg lehessen törni, az ütközési frekvenciának nagyobbnak kell lennie. Általában az ütési gyakoriság percenként 80-120-szor állítható be. Például a gránitképződményekben a nagyfrekvenciás becsapódások koncentrálhatják az erőt, hogy megtörjék a gránit kemény kristályszerkezetét, lehetővé téve a fúrószár fokozatos behatolását a kőzetbe. A túl magas ütési frekvencia azonban túlmelegedést és a fúrószár túlzott kopását okozhatja, és egyéb tényezőket is átfogóan figyelembe kell venni az egyensúly érdekében.

Nyomás beállítás

Lágy kőzet: A puha kőzet kisebb nyomószilárdsága miatt kisebb fúrási nyomást igényel. Általában a fúrási nyomás 1000 és 3000 N között szabályozható. Kisebb nyomás hatására a fúrószár stabilan beütődhet, és a puha kőzetbe zúzódhat, miközben csökkenti a fúrófej kopását. Például sárkőben az alacsonyabb nyomás hatására a fúró simán belevághat a sziklába, és jó fúrási állapotot tarthat fenn.

Közepes keménységű kőzet: A közepesen kemény kőzet nagyobb nyomást igényel a hatékony ütközés érdekében. A nyomástartomány 3000 - 8000N között állítható. Elegendő nyomással teljes mértékben át lehet vinni a fúrószár ütési energiáját a kőzetre, leküzdeni a kőzet nyomószilárdságát, és fúrni lehet. A homokkő képződményekben a megfelelő nyomás segíthet a fúrószárnak abban, hogy összetörje a kemény alkatrészeket, például a homokkőben lévő kvarcrészecskéket.

Kemény kőzet: Kemény kőzet esetén nagyobb nyomást kell alkalmazni. A nyomás általában 8000-15000N vagy magasabb. A kemény kőzet nagy keménysége és nagy nyomószilárdsága miatt csak elegendő nyomás képes arra, hogy a fúrószár elegendő ütőerőt generáljon a kőzet összezúzásához. Ha például a kvarcot vesszük, a nagyobb nyomás hatékonyabbá teheti a fúrószár ütését, de meg kell jegyezni, hogy a nyomás nem haladhatja meg a fúrószár és a fúróberendezés teherbírását, hogy elkerüljük a berendezés károsodását.

A tényleges konstrukció során az ütési gyakoriság és a nyomás beállításánál olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint a fúrófej specifikációja, a fúróberendezés teljesítménye, a furat mélysége és átmérője, és dinamikusan be kell állítani a tényleges helyzetnek megfelelően. fúrási folyamat közbeni helyzet (például salakkibocsátás, fúrófej kopása stb.) a legjobb fúrási hatás elérése érdekében.