A külszíni bányászati ​​rendszer alapvető ismerete

I. Áttekintés

1. Ásványi erőforrások

Az ásványok vagy hasznos elemek összességére utal, amelyek geológiai ércesedés során képződnek, természetes módon fordulnak elő a kéregben vagy a felszínen, föld alatt vannak eltemetve vagy a felszínen láthatók, szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotúak, és fejlesztési és hasznosítási értékkel bírnak. Az ásványi erőforrások nem megújuló erőforrások, és tartalékaik korlátozottak. A világon 168 ismert ásvány található, amelyek közül több mint 80-at széles körben használnak. Jellemzőik és...

Felhasználás szempontjából általában négy kategóriába sorolják őket: 11 energiaásvány; 59 fémásvány; 92 nemfémes ásvány; 6 víz- és gázásvány. A fémásványok alapvetően szilárd formában fordulnak elő a természetben. A bányászat szempontjából a fémérctelepeket a fémfajtáktól függetlenül bányásszák. Az aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, nikkelt stb. ugyanúgy kezelik; csak az érctest előfordulási állapotát figyelembe véve választanak ki különböző bányászati ​​eljárásokat.

2. Bányászat

A modern társadalomban a bányászati ​​ipar hatalmas fejlődésen ment keresztül, finomodott és felosztották. Általában az ásványok feltárására, bányászatára, dúsítására, finomítására és az ehhez kapcsolódó egyéb üzleti tevékenységekre utal. Egy modern bánya építése magában foglalja a bányászati ​​geológia, a földmérés, az építőmérnöki tudományok, a bányászat, az ásványfeldolgozás, a biztonság, a környezetvédelem, az elektromechanika, a HVAC, a vízellátás és -elvezetés, az automatizálás, a kémia stb. szakembereinek kemény munkáját.

3. A bányászati ​​és dúsító ipar jellemzői

Először is, a munkatárgy a geológiai felméréssel feltárt és természetesen előforduló geológiai érctest, és a bányászati ​​és feldolgozási objektum nem választható szabadon;

Másodszor, a bányászati ​​objektumot, a bányászati ​​eszközöket és a termelési személyzetet folyamatosan áthelyezik a bányászattal, nincs fix hely, és az ipari körülmények bármikor változnak, ami eltér az általános feldolgozóipartól;

Harmadszor, a bányászati ​​geológiai adottságok és az ásványi nyersanyagok nagyon összetettek, ami megnehezíti a bányászati ​​projektek szabványosítását.

Ugyanakkor: ⒈ Az érctelep előfordulási feltételei instabilak; ⒉ Az érc minősége, összetétele és összetétele nagymértékben változik; ⒊ A geológiai szerkezet összetett; ⒋ Az érc és a környező kőzet fizikai és mechanikai tulajdonságai nagymértékben változnak; ⒌ Az érctelep víztartalma összetett. Ezért egyetlen bánya bányászatát és dúsítását sem lehet teljes mértékben reprodukálni.

2. A külszíni bányászati ​​rendszer jelentése

1. A külszíni fejtésű bányászati ​​rendszer jelentésének alapfogalmai

A külszíni fejtésű bányászati ​​rendszer jelentésének szükséges előfeltétele a megfelelő érctelepek megléte. Azt, hogy az érctelep alkalmas-e külszíni fejtésű bányászati ​​rendszerre, a geológiai kutatás korai szakaszában lehet a legjobban felmérni, majd a további kutatás után egy olyan geológiai jelentést (beleértve a hidraulikai és környezeti geológiai adatokat) javasolnak, amely megfelel a külszíni fejtésű bányászati ​​rendszer tervezési követelményeinek; a jóváhagyás után a tervező osztály elvégezheti a tervezést. A felszínen feltárt érctest előfordulási körülményei és a sekély eltemetés miatt a kőzet egészének egy bizonyos folyamat szerinti bányászati ​​​​munkáját együttesen külszíni fejtésű mérnöki munkának nevezik.

A külszíni fejtésű bányászati ​​rendszer lényege, hogy egy bizonyos területen belüli nyílt térben eltávolítják az érctest felső részét borító termőtalajt és a környező kőzeteket, majd kibányásszák az ércet. Ezért az érc kitermeléséhez meddőkövet is ki kell bányászni.

Az érctestet a következő kategóriába sorolták:külszíni bányászati ​​rendszer jelentéseegynek hívjákkülszíni fejtésAzt a helyet, ahol bányászati ​​berendezésekkel külszíni fejtésű bányászati ​​mérnöki munkát végeznek, bányászati ​​​​mérnöki munkának nevezik.külszíni fejtés.külszíni fejtésjelentése: a külszíni fejtés során keletkezett bányajáratok, lépcsők és külszíni fejtési árkok összege.

2. Általános lépések a következőkhöz:külszíni fejtés rendszer felépítése és gyártása:

(1) Talajelőkészítés. Közlekedési és távvezetékek bevezetése a bányászati ​​területre, valamint a bányászati ​​területen található természetes és mesterséges akadályok, például fák, mocsarak, falvak, gyárak, utak, csatornák, temetők stb. eltávolítása vagy áthelyezése.

(2) Bányaterület vízszigetelése és elvezetése. A bányászati ​​területen átfolyó folyó elzárása vagy elterelése, a víz lecsapolása és a vízszint lejjebb állítása a szükséges szintnél.

(3) Bányainfrastruktúra-mérnöki munka. Beleértve az árkok ásását, utak építését a földtől a bányászati ​​szintig; munkavonalak kialakítását, az infrastruktúra eltávolítását a kitermelt érctelep feltárása érdekében; szállítóvonalak, meddőhányók, hidak stb. létesítését; földi ipari létesítmények és a szükséges polgári épületek építését.

(4) Napi termelés. A bányászati ​​infrastruktúra tervezése a szükséges bányászati ​​és kitermelési munkasorok megnyitása és egy bizonyos bányászati ​​kapacitás elérése után átadható a termelésnek. Általában eltart egy ideig a tervezett termelési kapacitás elérése. A kibányászott területeket rekultiválni kell.

Az építése és gyártásakülszíni bányászati ​​rendszer jelentésenagyon összetett mérnöki projektek. A földvásárlás, a berendezések beszerzése, telepítése és üzembe helyezése, a személyzet képzése, a szervezeti irányító ügynökségek létrehozása, valamint a földterületek rekultivációja stb. számos aspektust foglal magában, és szorosan összefüggenek egymással.

3.külszíni bányászati ​​rendszerfejlesztés

Csak útépítések kerülnek bevezetésre, vízszintes aknák és rámpaemelők fejlesztése nem.

(1) A domboldal lecsupaszításakülszíni fejtés A bányászati ​​terület legmagasabb szintjéről indul, és rétegről rétegre lefelé halad; miközben a termelőgödör-vonalat egyszerre építik ki a legalacsonyabb bányászati ​​lépcsőktől a legmagasabbakig. A bányászati ​​szint csökkenésével a felső termelőgödör-vonal fokozatosan felhagy vagy eltűnik, és az érc- és kőzetszállítási távolság ennek megfelelően lerövidül.

(2) A süllyesztett útépítési gödörvonalakülszíni fejtésfokozatosan alakul ki, ahogy a bányászati ​​lépcsők lefelé haladnak. A gödörvonal-változások magukban foglalják a fix gödörvonal-kialakítást és a mobil gödörvonal-kialakítást. Fix gödörvonal-kialakítás: A fejleszt gödörvonal a bányászati ​​határon belüli utolsó oldalfalon helyezkedik el, és a bányászati ​​terület teljes bányászati ​​folyamata során nem változtatja helyzetét. Egyenes, visszatérő és spirális módon is alkalmazható. Spirális gödörvonal-kialakítás: A fejleszt gödörvonal spirálisan helyezkedik el a bányászati ​​terület négy oldala mentén.

A fix aknavonal fejlesztési projektjének fejlesztési folyamata: beleértve a lépcsők bányászati ​​folyamatát, a munkafal előremozdítását, valamint az új szint fejlesztését és mélyítését. A ... utolsó oldalánkülszíni bányászati ​​rendszerA meghatározott be- és kijárati árok pozíciójának, irányának és lejtésének megfelelően a felszíntől (a lépcső felső síklapjától) a lépcső alsó síklapjáig kiássák a ferde be- és kijárati árkot. Az alsó síklap magasságának elérése után a be- és kijárati árok végétől egy új vízszintes szakaszú árkot ásnak a bányászati ​​lépcső kezdeti munkavonalának kialakításához.

A mobil aknavezeték-fejlesztési projekt fejlesztési folyamata: a be- és kilépő árkot, valamint a metszeti árkot vízszintesen fejtik ki a felső vagy alsó lemezről, az érctest és a környező kőzet érintkezési zónájának közelében a bányászati ​​területen. Amikor a metszeti árkot egy bizonyos hosszúságúra kiássák, a metszeti árkot kiássák, miközben a metszeti árok oldalait kitágítják, hogy kialakítsák a kitermelő munkavonalat. A bányászati ​​folyamat során a be- és kilépő árok a munkafal előrehaladtával az egyik oldalon mozog, amíg a munkavonal el nem éri a végső bányászati ​​határt, majd az utolsó oldalon rögzítik.

4. Külszíni bányászati ​​rendszertechnológia

A fő gyártási folyamatkülszíni bányászati ​​rendszer jelentése három fontos projektet foglal magában: árokásás, felszín alatti talajfelszín eltávolítása és bányászat; a termelési kapcsolatok közé tartozik a bányászat-szállítás-kitermelés (talajkitermelés, érckitermelés). A bányászat az a kapcsolat, amely közvetlenül kölcsönhatásban áll a kőzetréteggel, beleértve a fúrást, robbantást, bányászatot és rakodást, a szállítóvezetékek áthelyezését és egyéb folyamatokat, és a legfontosabb a következőkben:külszíni fejtésa szállítás a bányászat és a kibocsátás közötti összekötő kapocs, és ez az a láncszem, amely a legtöbb berendezést foglalja el, a legtöbb energiát és munkaerőt fogyasztjakülszíni fejtéstermelés; a kibocsátás elengedhetetlen követelmény a termelt anyagok gazdaságos és ésszerű kibocsátásáhozkülszíni fejtés.

E három fő termelési láncszem körül számos kiegészítő termelési láncszem is található, mint például a berendezések karbantartása, az energiaellátás, a vízelvezetés stb.

A külszíni bányászati ​​rendszer folyamatrendszerei feloszthatók: szakaszos eljárással, folyamatos eljárással és félfolyamatos eljárással.

(1) A szakaszos folyamat olyan folyamatra utal, amelyben az érc és a kőzet bányászatát és szállítását szakaszosan végzik a három fő termelési láncszemben. Például: egy kotrógép merőkanálonként rakod meg a teherautót, egy vonat vagy autó pedig teherautónként szállítja a követ. Minden megrakott merőkanál vagy elszállított teherautó után a berendezés egy ciklust vagy periódust hajt végre. Ezt a folyamatot ciklikus folyamatnak vagy periodikus folyamatnak is nevezik.

(2) A folyamatos eljárás olyan folyamatra utal, amelyben az érc és a kőzet bányászata és szállítása folyamatosan történik. Ez a helyzet az érc- és kőzetáramlással egy többvödrös kotrógépen és egy szállítószalagon. Ez az érc- és kőzetáramlás megszakítás nélkül folytatódik mindaddig, amíg a berendezés normálisan működik. Ezért ezt a folyamatot áramlási folyamatnak is nevezik.

(3) A félfolyamatos eljárás olyan folyamat, amelyben egyes termelési láncszemek folyamatosan működnek. Például egy tipikus félfolyamatos eljárásrendszer az, amelyben egy mechanikus lapáttal ércet és kőzetet töltenek egy zúzóba, majd a zúzás után egy szállítószalaggal szállítják.

5. Szakmai kifejezések

a. Lépcsős bányászat esetén az ércet és a kőzetet felülről lefelé bizonyos vastagságú vízszintes rétegekre osztják, és független bányászással fejtik ki.

bányászati ​​és szállítóberendezések. Minden réteg bizonyos előretolt viszonyt tart fenn, így lépcsős alakot alkot.

A lépcsőfok a következő elemekből áll: felső lemez, alsó lemez, lejtő, felső vonal, alsó vonal, magasság és lejtőszög. Lépcső lejtőszöge: a lépcső lejtője és a vízszintes sík közötti szög.

A lépések a következőkre oszlanak:

Munkalépések - síklapok megmunkálása bányászati ​​és szállítóberendezések elrendezéséhez.

Nem működő lépcsők - biztonsági platformok: a leeső sziklák pufferelésére és feltartóztatására, valamint a lejtő szögének csökkentésére szolgálnak.

Takarítóplatformok: elfogják a lehulló sziklákat és megtisztítják azokat tisztítóberendezésekkel.

Szállítóplatformok: összekötő csatornaként szolgálnak a munkalépcsők és az árokba való bejutás közötti szállítás között.

b. Munkasor - jól előkészített érckőzet szakasz.

c. Földmunkák zónája: a bányászat során a lépcsőket több sávra osztják, amelyeket egyenként fejtenek ki. Az egyes bányák minden sávját földmunkák zónájának nevezik. A szélesség ... a robbantási módszertől és paraméterektől függ; az elektromos kotró ... az elektromos kotró földmunkák és kirakodási sugarától függ.

d. A bányászati ​​terület minden egyes sávja több szakaszra is osztható, és a bányászat során független bányászati ​​és szállítóberendezésekkel szerelhető fel. Hossz ... az elektromos kotrógép által elfoglalt bányászati ​​munkavonal hossza.

f. Külszíni fejtésű alagutak: cél szerint felosztva:

(1) Bekötőárok ... egy lejtős árok, amelyet a terep és a munkaszint, valamint az egyes munkaszintek közötti közlekedési kapcsolatok kialakítására ástak. A keresztmetszet alakja szerint: teljes keresztmetszetű, egyoldali árok.

(2) Nyílt szakaszú árok... vízszintes árok, amelyet a bányászati ​​munkavonal megnyitásához és az első munkavonal létrehozásához ástak ki (kezdeti lépés).

g. A területkülszíni bányászati ​​rendszerahol külszíni bányászati ​​rendszert építettek vagy építettek, lépcsőkből és külszíni fejtésű alagutakból áll.

Domboldali külszíni fejtés: a zárt kör felett. Mélyedéses külszíni fejtés: a zárt kör alatt.

Alkotóelemek:

(1) Oldalfal: a teljes felület akülszíni bányászati ​​rendszer, felosztva: felső falra, alsó falra és végfalra.

(2) Munkafal: a bányászott és bányászni kívánt lépcsőkből álló oldalfal.

(3) Munkafal lejtése és munkafal lejtési szöge.

(4) Végső oldalirányú lejtésszög: a végső fallejtés és a vízszintes sík közötti szög

(5) Végső fallejtés: a nem működő fal felső lépcsőfokának felső vonala és az alsó lépcsőfok alsó vonala által alkotott képzeletbeli ferde sík.

(6) A végső határkülszíni bányászati ​​rendszer jelentése: a felső és alsó végső határvonalak által meghatározott pozíció.

6. Fő műszaki és gazdasági mutatók: lecsupaszítási arány

A leválasztási aránykülszíni bányászati ​​rendszerfontos műszaki és gazdasági mutató, amely összefügg a kitermelt érc mennyiségével, a kőzet- és talajkitermelés mennyiségével, valamint a bánya termelési méretével, élettartamával, termelési költségével stb.

Kitermelési arány: az egységnyi kitermelt érc kitermeléséhez szükséges kőzetmennyiség.

A kitermelési arány változó. A tervben meghatározott külszíni bányászati ​​rendszer határai csak bizonyos feltételek mellett és egy bizonyos időszakban tekinthetők ésszerű határnak. A mértékegység m3/m3, m3/t vagy t/t.

Átlagos eltávolítási arány: a határfelületen lévő kőzet teljes mennyiségének és az érc teljes mennyiségének aránya.

Réteges leválasztási arány: a határon belüli bizonyos vízszintes rétegben lévő kőzet mennyiségének és az érc mennyiségének aránya.

Termelési eltávolítási arány: egy adott időszakban eltávolított kőzet mennyiségének és a kitermelt érc mennyiségének aránya.

Határleválasztási arány: a határ egységnyi mélységnövekedése által okozott kőzetnövekmény és az ércnövekmény aránya.

Tartalék kitermelési arány: a kitermelési arányt a geológiai kutatási jelentésben megadott érc- és kőzetmennyiségek alapján számítják ki.

Nyersérc kitermelési aránya: a kitermelési arányt a bányászat során az ércveszteségből és -kimerülésből származó érc és kőzet mennyisége alapján számítják ki.

Gazdaságilag ésszerű eltávolítási arány: a külszíni fejtésben egységnyi érctérfogatra vetítve gazdaságilag megengedett kőzeteltávolítási mennyiségre utal. A külszíni fejtés határával szomszédos ércréteg bányászati ​​költsége nem haladja meg a földalatti fejtés költségét.