A DTH kalapács nem üt be? Ne rohanjon a cseréjével! Kövesse ezeket a lépéseket az ellenőrzéshez – takarítson meg pénzt és legyen hatékony

Amikor a fúrófej (DTH) hirtelen leáll, vagy ütőereje jelentősen gyengül működés közben, az súlyosan befolyásolja a fúrás hatékonyságát és a projekt előrehaladását. Ilyen helyzetekben ne essen pánikba; ehelyett kövesse az alábbi szisztematikus lépéseket az egyszerűtől a nehézig és a külsőtől a belsőig a hibaelhárításhoz:

I. Priorizálás, kizárva a külső környezeti és ellátási problémákat ♦ Levegő-/hidraulikaellátás ellenőrzése: Ez a leggyakoribb és legkönnyebben ellenőrizhető szempont. Ellenőrizze, hogy a berendezés légnyomása (vagy hidraulikus nyomása) megfelel-e a kalapács normál működéséhez szükséges minimális nyomásértéknek. A nem elegendő nyomás az elsődleges oka annak, hogy a kalapács nem indul el, vagy gyenge ütést ad. ♦ Csővezetékek és csatlakozások ellenőrzése: Gondosan ellenőrizze az összes csővezetéket, csatlakozást, gyorscsatlakozót és szelepet az áramforrástól (légkompresszor vagy hidraulikus állomás) a kalapács bemenetéig. Győződjön meg arról, hogy nincs-e levegő-/olajszivárgás, elzáródás, túlzott hajlítás vagy sérülés. Még egy kisebb szivárgás vagy elzáródás is nyomásveszteséget okozhat, megakadályozva, hogy a kalapács elegendő teljesítményt kapjon.

II. A belső mozgó alkatrészek mozgásának ellenőrzése ♦ A fő alkatrészek szétszerelése és vizsgálata: Ha a befecskendező rendszer megfelelőnek bizonyul, a következő lépés (a biztonságos nyomásmentesítés után) a kalapács szétszerelése vagy a belső, kulcsfontosságú mozgó alkatrészek vizsgálata. ♦ Akadálymentes mozgás ellenőrzése: Koncentráljon arra, hogy ellenőrizze a henger belső falát, a dugattyú simán mozoghat-e a hengeren belül, a fúrófej/bordás tengely (az ütőerőt továbbító alkatrész) szabadon foroghat-e és tengelyirányban mozoghat-e, valamint a levegő/olaj elosztó szelep (ha van) rugalmasan mozog-e. Az alkatrészek bármilyen beszorulása, rozsdásodása vagy túlzottan szoros összeszerelése akadályozza az ütőhatások kialakulását.

III. Alapos ellenőrzés belső kopás és sérülések szempontjából ♦ Átfogó vizuális ellenőrzés: Gondosan ellenőrizze a szétszerelt belső alkatrészeket fizikai sérülések szempontjából. ♦ Főbb ellenőrzési pontok: Dugattyú és henger: Ellenőrizze a felületeket súlyos karcolások, barázdák, repedések vagy lyukak szempontjából. Ezek a sérülések ronthatják a tömítést, nyomásszivárgást okozhatnak, és megakadályozhatják a dugattyú hatékony ütődését. Kipufogónyílások: Ellenőrizze, hogy a kipufogónyílások (a kipufogógáz/folyadék elvezető csatornák) tiszták-e, és mentesek-e az eltömődésektől, illetve fémtörmelék vagy iszap okozta szennyeződésektől. Az eltömődött kipufogónyílások akadályozzák a dugattyú visszatérő löketét, megzavarva az ütési ciklust. Egyéb teherhordó alkatrészek: Ellenőrizze a kulcsfontosságú teherhordó területeket, például a fúrófej végét (ütésbefogadó vég), a bordákat, a szelephüvelyeket és a szeleptűket törések, lepattogzások vagy rendellenes deformációk szempontjából.

IV. Végső okok: Túlnyomásos működés vagy kifáradásos meghibásodás ♦ Ha a fenti három lépés mindegyike kizárt: Amikor a környezeti ellátás normális, a belső alkatrészek elakadás nélkül mozognak, és nem található nyilvánvaló kopás vagy sérülés, a kalapács mégis nem működik, a probléma általában alapvetőbb anyaghibára utal, amelyet hosszú távú használat vagy nem megfelelő működés okozott. ♦ A megengedett értékeket meghaladó nyomás: A berendezés hosszabb ideig működhetett a tervezett névleges nyomását meghaladó körülmények között. A túlzott nyomás képlékeny alakváltozást (tágulást) okozhat a dugattyúban (különösen az ütőoldalán) vagy a kapcsolódó nyomástartó alkatrészekben, megváltoztatva az eredeti pontos illeszkedési méreteket és megakadályozva az ütőművek végrehajtását. ♦ A kifáradásos élettartam elérése: A kalapács belső mozgó alkatrészei (különösen a dugattyú, a henger, a szeleprendszer stb.) számtalan oda-vissza ütőterhelés alatt működnek, fokozatosan felhalmozva a fém kifáradását. Amikor a kifáradási élettartam kimerül, még látható súlyos kopás vagy törések nélkül is, az anyag mikroszerkezete megváltozik, belső mikrorepedések alakulnak ki, szilárdsága, szívóssága és méretstabilitása jelentősen csökken, ami végső soron az alkatrész meghibásodásához vezet ütésterhelés alatt (ami "h tágulásként, " mikrorepedések terjedéseként vagy összességében elégtelen szilárdságként nyilvánulhat meg).

A DTH kalapács "not ütési," problémájának megoldásához egy külsőtől a belsőig és az egyszerűtől az összetettig terjedő hibaelhárítási logikát kell követni. Először is győződjön meg arról, hogy a tápellátás megfelelő és szivárgásmentes; ezután ellenőrizze, hogy a belső mozgó alkatrészek nem akadnak-e el; majd vizsgálja meg, hogy van-e látható kopás vagy sérülés. Ha ezek mind normálisak, akkor nagy valószínűséggel az alkatrész deformációja miatt van a hosszú távú túlnyomásos működés vagy az anyagfáradási határ elérése miatt, amely esetben a kulcsfontosságú alkatrészeket (például a dugattyút, a hengert stb.) általában ki kell cserélni a működés helyreállítása érdekében. A rendszeres karbantartás és a túlterheléses működés elkerülése kulcsfontosságú a kalapács élettartamának meghosszabbításához.