Módszerek a kőzetfúró rudak élettartamának meghosszabbítására szabványosított építési gyakorlatok révén

A fúrási műveletek alapvető elemeként a kőzetfúró rúd élettartama közvetlenül befolyásolja mind az építési hatékonyságot, mind a költségellenőrzést. Az üzemeltetési eljárások szabványosításával és a részletgazdálkodás megerősítésével a rúd rendellenes kopása hatékonyan csökkenthető, és az élettartam jelentősen meghosszabbítható. A legfontosabb intézkedések a következők:

1. Szigorúan szabványosítsa a működési eljárásokat
   Az építés során a műveleteknek szigorúan be kell tartaniuk az egyes fúrópálcák névleges szakítószilárdságára, nyomatékára és hajlítási sugárra vonatkozó követelményeket. A kivitelezők számára a megfelelő és szabványosított pálcák használata alapvető feltétele a rendellenes meghibásodások megelőzésének. Csökkenti a törés, a túlzott kopás és a kapcsolódó hibák kockázatát a forrásnál, biztosítva a folyamatos működést.

2. Hangsúlyozd az átmeneti rúd védő szerepét
   Dörzsárazás és visszahúzás során a dörzsárhoz közvetlenül csatlakoztatott rúd gyakran a tervezett furatgörbületnél jóval kisebb tényleges hajlítási sugárral működik. Kombinált forgás és szakító terhelés alatt ez a rúd nagy ciklikus igénybevételnek van kitéve, ami kifáradásos károsodást, repedéseket és végül törést okozhat. Az ilyen törések általában a külső szerszámillesztéstől körülbelül 0,3–0,8 m-re találhatók. Egy átmeneti rúd beépítése a standard rúd és a dörzsár közé lehetővé teszi, hogy az átmeneti rúd elnyelje a kis sugarú átmeneti terhelést, ezáltal védve a standard rudat. Ezt a védő funkciót gyakran figyelmen kívül hagyják, és sok olyan rúdtörés, amelynek látszólag nincs egyértelmű oka, erre a problémára vezethető vissza.

3. A rúd kihajlásának és instabilitásának megakadályozása
   Mechanikai szempontból a fúrórúd karcsú elemként viselkedik, ezért nyomóterhelés alatt kihajlik. Előfúrás során a szabad rúdszakaszokat megfelelően meg kell erősíteni, hogy megakadályozzák az irányított előretolás során az instabilitás okozta hajlítási meghibásodást. A kihajlás leggyakrabban a fúrótorony befogója és a talajba jutási pont közötti rúdszakaszban fordul elő. A gyakorlatban ezt a szakaszt a lehető legnagyobb mértékben le kell rövidíteni, vagy célzott rögzítésekkel kell szabályozni. Általános szabály, hogy a szabad rúd hossza nem haladhatja meg a rúdátmérő 20-szorosát.

4. Használja a menetes keveréket helyesen és következetesen
   A kiváló minőségű menetösszetétel segít megelőzni a menet berágását, csökkenti a kitörési nyomatékot, minimalizálja a menet felületi kopását és javítja a menettömítési teljesítményt. Ez elkerüli a menetkárosodás okozta rúdmeghibásodásokat, és meghosszabbítja mind a menetes csatlakozások, mind a rúd élettartamát.

5. A öblítőfolyadék megfelelő kiválasztása és használata
   Összetett képződményekben, mint például homokrétegek és kavics/kavics rétegek, kiváló minőségű fúróiszapot kell használni öblítőfolyadékként. Az iszap sűrű szűrőlepényt képez a rúd felületén, hatékony kenést biztosítva. Ez csökkenti a fúrási nyomatékot és a rúd kopását, miközben támogatja a fúrólyuk falának stabilitását és a forgácsszállítást – ezek a funkciók kritikusak a rúd védelme szempontjából.

6. Rendszeres ellenőrzés és a rudak időben történő kiszerelése
   Egy bizonyos használati időszak után a rudakat rendszeresen ellenőrizni kell a kopás mértéke, a hajlítási deformáció és a karcolások mélysége szempontjából. A túlzott kopásnak, a nyilvánvaló hajlításnak vagy a mély felületi karcolásoknak kitett rudakat időben selejtezzük, hogy elkerüljük a biztonsági incidenseket a további üzemeltetés során. Különös figyelmet kell fordítani a kovácsolt-hengerelt átmeneti szakaszra, ahol a feszültségkoncentráció nagy, és a kopás/deformáció valószínűbb; ezen a területen az ellenőrzésnek különösen szigorúnak kell lennie.