A fúrószerszámok ismeretének népszerűsítése és a napi megőrzés részletes lépéseinek összefoglalása

Furatkalapács, fúrószár és fúrócső méretválasztéka

A fúrókalapács mérete elsősorban a furat átmérőjétől és a kőzet típusától függ. A fúrólyukak fúrása esetén a mélyedéses fúrás furatátmérője 89 mm és 252 mm között van. A 89 mm-nél kisebb fúrásoknál elsősorban a felső kalapács típust, a 252 mm-nél nagyobb fúrásoknál pedig a többcélú forgófúrási módot választják.

Általánosságban elmondható, hogy a fúrólyuk minimális átmérője, amelyre egy lyukas kalapács alkalmazható, a névleges mérete, ami azt jelenti, hogy a 4 hüvelykes kalapács minimális furatátmérője egy 4 hüvelykes furatátmérő. Általánosságban elmondható, hogy ebben az esetben a kalapács és a furatfal között, valamint a fúrócső és a furatfal között elegendő gyűrű alakú hely marad a salak eltávolításához.

A megfelelő fúrószár maximális mérete a kalapács mérete plusz 1 hüvelyk. Például a 4 hüvelykes kalapácsnak megfelelő maximális fúróméret 5 hüvelyk.

Minél közelebb van a fúrócső külső átmérője a kalapács külső átmérőjéhez, annál jobb, ami jobb salakeltávolítást biztosíthat és csökkenti a fúró elakadásának lehetőségét.

A fúrócsövek (fúrórudak) feldolgozási technológiáját tekintve a hidegen húzott csövek felületi minősége és méretpontossága jobb, mint a melegen hengerelt csöveké. A jó felületkezelés azt jelenti, hogy az acélcső felületét nem könnyű lehámozni, és a lehámlás okozta fémtörmelék csökkenti az ütközésmérő élettartamát. Ezenkívül jobb, ha a fúrócső menetét és fő testét súrlódó hegesztéssel kötik össze, ami növelheti a fúrócső szilárdságát. Ugyanakkor a menetrész hőkezelése jól történik, ami növelheti a menet megbízhatóságát és szilárdságát, simábbá teheti a rúd csatlakoztatását és kirakodását, valamint javítja a munka hatékonyságát és az általános fúrási sebességet.

Válasszon egy megfelelő lyukfúrót

Vessünk egy pillantást a fúrófejre. A fúrófej testét általában cementált keményfém megmunkálják, majd meghatározott keménységűre hőkezelik, hogy a felületi nyomófeszültségnek elegendő kifáradásállósága legyen, majd beágyazzák a cementezett keményfém fúrófogakat.

A domború és hegyes fogú fúrószár kialakítással a leggyorsabb fúrási hatékonyság érhető el, és a legalkalmasabb közepesen lágy, alacsony koptatóképességű kőzetekhez.

Nagy koptatóképességű kemény kőzetek esetén egy lapos fúró megnövelheti a fúrószár élettartamát. Ha a gömbfog külső éle elég nagy, a fúró élettartama növelhető a fúrószár többszöri köszörülésével, hogy csökkentse a használati költséget. Ezenkívül a homorú gömbfogazatú fúrófej ilyen, nagy koptatóképességű kemény kőzetekhez is használható.

Amint az alábbi ábrán is látható, a homorú fúrófej inkább közepesen kemény, fejlett illesztésű és sok repedéses kőzetekhez alkalmas, amivel hatékonyan csökkenthető az előző cikksorozatban is említett lyukeltérés valószínűsége.

Praktikus alkalmazás

A külszíni bányákban és kőbányákban végzett fúráshoz általában tartósabb lyukas ütközésmérőkre van szükség, mivel a kőbányák általában hosszú ideig működnek, és nem költséghatékony az ütközésmérők gyakori cseréje. Egyes jobb, lyukba épített ütközésmérők javíthatók és többször használhatók, mielőtt teljesen kicserélnék, például megváltoztatható az ütközésmérő külső csövének iránya.

Építőkövek (márvány stb.) fúrása során nagyobb figyelmet fordítanak a furatok egyenességére. A 89 mm-nél nagyobb átmérőjű lyukak fúrásánál az alsó lyuktípus általában jobb furategyenességgel rendelkezik, mint a felső kalapács.

A kutatófúrásnak viszonylag távoli építkezéseken kell működnie, rossz kapcsolódó létesítményekkel. Ezért a lyukba süllyesztett ütközésmérőkkel szemben támasztott követelmények az egyszerű kialakítás, a nagy megbízhatóság és a nagy szélnyomású fúráshoz való alkalmazkodás.

A fordított keringtetésű ütvefúrást is gyakran használják. Ez a mintavételi módszer viszonylag költséghatékony a gyémánt magfúráshoz képest. A fordított keringtetésű kalapács által alkalmazott eljárás ugyanaz, mint a közönséges lyukas kalapácsé, de fordított keringtetésű fúrócsövet használ. A fúrócső belső és külső falai közötti résen keresztül nagynyomású levegőt fújnak be, majd a fúrócső belső falából kiürítik a fúródarabokat. A fúródarabokat ezután porzsák gyűjti össze, amint az az alábbi ábrán látható.

A tényleges használat során mindig egy fontos tényezőt kell figyelembe venni, vagyis a fúró kezelőjét. Egy tapasztalt fúrókezelő csökkentheti a kalapács meghibásodásának valószínűségét és növelheti a kalapács élettartamát a fúrási paraméterek hatékony beállításával.

Számos kalapács opció található a piacon, néhány olcsó és néhány csúcskategóriás. A kalapács értéke azonban nem csak az anyaga és a kialakítása, hanem ami még fontosabb, mérlegelni kell a hatékonyság és a felhasználó számára hozott kőzetmérő költség közötti egyensúlyt.

Például egy kalapács nagyon olcsó és tartós, de az üzemanyag-fogyasztás nagyon magas, ami magas kőzetméter költséget eredményez, ami nem mondható jó kalapácsnak. Egy másik kalapács nagyon drága, de nagy hatékonyságot és alacsony kőméterenkénti költséget is hoz, ezért ez egy jó kalapács.

Természetesen felhasználóként azt is mérlegelni kell, hogy az ütközésmérő gyártója tud-e kellő műszaki támogatást és használati útmutatást nyújtani. Ez is nagyon fontos, és hatékonyan segítheti felhasználóinkat a fúrás hatékonyságának javításában és a használati költségek csökkentésében.