Robbantási balesetek biztonsági okai és megelőző intézkedései

Biztonsági okok szempontjából a robbantóanyagok nem megfelelő minősége az egyik fontos tényező. Például, ha a detonátorok iniciációs érzékenysége nem felel meg a szabványnak, a vonatkozó kutatások szerint, ha a iniciációs érzékenység 5%-kal a szabványérték alatt van, az iniciációhoz vezethet.

• Meghibásodás vagy rendellenes kezdési idő, ami robbantási baleseteket okoz. A megelőző intézkedés a robbantóanyagok beszerzési csatornáinak szigorú ellenőrzése, a termékek kiválasztása gyártási képesítéssel rendelkező és hitelesített vizsgálatokkal rendelkező gyártóktól, valamint mintavételes ellenőrzések elvégzése minden egyes anyagtételen.

A nem szabványos műveletek szintén gyakori biztonsági okok. Például a töltési folyamat során, ha a töltéssűrűség túl magas vagy túl alacsony, a tapasztalatok alapján a töltéssűrűség megadott értékének 10%-át meghaladó eltérése robbanóenergia felszabadulását okozza, ami ellenőrizetlen robbantási hatásokhoz vezet. A megelőző intézkedés a robbantási kezelők képzésének megerősítése, előírva számukra a töltés, a kábelezés és egyéb műveletek üzemeltetési eljárásainak szigorú betartását, valamint a rendszeres készségfelmérések elvégzését.

A robbantási helyszín geológiai viszonyainak pontatlan felmérése biztonsági kockázatot jelent. Például földalatti bányászati robbantásoknál, ha a kőzetkeménységet, a repedéseket és a hézagokat nem ismerik pontosan, és a becsült kőzetkeménység több mint 20%-kal eltér, az indokolatlan robbantási paraméterek tervezéséhez vezethet. A megelőző intézkedés a robbantási műveletek előtt több felmérési módszer alkalmazása, például geológiai radardetektálás és magfúrási elemzés, a geológiai viszonyok átfogó és pontos megértése érdekében.

A biztonsági okok közé tartozik a riasztási zónák indokolatlan meghatározása is. Ha a riasztási sugár túl kicsi, például amikor a robbantásból származó repülő kövek számított maximális dobási távolságának el kellene érnie a 150 métert, de a tényleges riasztási sugár csak 100 méterre van beállítva, az kárt okozhat a riasztási zónán kívüli személyzetben és létesítményekben. A megelőző intézkedés a riasztási zóna tudományos kiszámítása olyan tényezők alapján, mint a robbantás mértéke és a kőzetek jellemzői, egyértelmű riasztási jelzések kihelyezése, és a riasztás kezelésére kijelölt személyzet kijelölése.

A robbantási hálózati csatlakozások hibái balesetek lehetséges okai lehetnek. Például egy soros hálózatban, ha egy ponton laza csatlakozás van, ami megnövekedett ellenállást okoz, az elektromos elvek szerint az 5%-ot meghaladó ellenállásváltozás ahhoz vezethet, hogy egyes detonátorok nem robbannak fel. A megelőző intézkedés a robbantási hálózat csatlakoztatása után professzionális eszközök használata a folytonosság ellenőrzésére, hogy biztosítsák a hálózati csatlakozások helyességét és hibamentességét.

Az időjárási körülmények nem kellő figyelembevétele biztonsági problémákhoz is vezethet. Például a külszíni robbantási műveletek zivatarok idején a villámlás miatt idő előtti robbanásokat válthatnak ki. A vonatkozó statisztikák azt mutatják, hogy a villámlásnak kitett területeken a külszíni robbantások során zivatarok idején a korai robbanások valószínűsége 30%-kal nagyobb, mint normál időjárás esetén. A megelőző intézkedés az időjárás-előrejelzések szoros figyelemmel kísérése és a robbantási műveletek tiltása zivatarok vagy más kedvezőtlen időjárási körülmények között.

A biztonsági okok között nem szabad figyelmen kívül hagyni a robbanóanyagok nem megfelelő tárolását. Például, ha a robbanóanyagok tárolási környezetében a páratartalom meghaladja a megadott 70%-os értéket, az a robbanóanyagok nedvesedését és csomósodását okozhatja, ami befolyásolja robbanóképességüket. A megelőző intézkedés a biztonsági előírásoknak megfelelő tárolólétesítmények létrehozása, a környezeti feltételek, például a tárolás hőmérsékletének és páratartalmának ellenőrzése, valamint a tárolt robbanóanyagok rendszeres ellenőrzése és karbantartása.

Az ésszerűtlen robbantási tervek balesetekhez vezető potenciális tényezők lehetnek. Például, ha a robbantólyukak közötti távolságot túl nagyra tervezik, 20%-kal meghaladva az ésszerű távolságot, az rossz kőzetaprózódási hatásokat eredményezhet, nagy kőzettömböket hozhat létre, és növelheti a későbbi feldolgozás nehézségeit és biztonsági kockázatait. A megelőző intézkedés az, hogy a szakképzett személyzet tudományosan és ésszerűen tervezze meg a robbantási tervet a helyszíni körülmények alapján, és szakértőket bízzon meg felülvizsgálattal.

A személyzet gyenge biztonsági tudatossága szintén biztonsági kockázatot jelent. Egyes robbantási kezelők nem viselnek a szükséges védőfelszerelést, például védősisakot és füldugót. A baleseti statisztikák szerint a védőfelszerelés nem viseléséből eredő sérülések az összes baleset mintegy 25%-át teszik ki. A megelőző intézkedés a biztonsági oktatás és képzés megerősítése, a kezelők biztonsági tudatosságának növelése, szigorú jutalmazási és büntetési rendszerek bevezetése, valamint a személyzet ösztönzése a védőfelszerelés helyes viselésére.

A biztonsági okok közé tartozik a környező környezet nem megfelelő felmérése is. Például lakóövezetek közelében végzett robbantási műveletek során, ha a robbantási rezgések lakóépületekre gyakorolt hatását nem veszik teljes mértékben figyelembe, és a robbantási rezgési sebesség meghaladja a meghatározott 0,5 cm/s biztonságos értéket, az károsíthatja az épületszerkezeteket. A megelőző intézkedés a robbantás előtt a környezet részletes felmérése, rezgéscsökkentő intézkedések megtétele, például rezgéscsökkentő árkok létrehozása, valamint a robbantási rezgések valós idejű monitorozása.