Megtanítja, hogyan lehet különbséget tenni a fúróberendezések, a fúróberendezések és a fúrótornyok között

1. A terméknév szerinti diszkrimináció szükségessége

A földmunka-, alagútmérnöki és bányászati ​​gépiparban olyan elnevezéseket, mint pl"fúrótorony","fúrótorony"és"targonca"gyakran megjelennek. A lyukba épített berendezéseket a legtöbben így hívják"fúrótorony"és egyesek úgy hívják"fúrótorony"; A kalapács típusú kőzetfúró berendezéseket ún"sziklafúró berendezés"valami által,"fúrótorony"egyesek, és"fúrótorony"mások által. Nincs egységes és szabványosított elnevezése az egyes kőzetfúró berendezések típusainak.

A terméknevek használatának kaotikus állapota nem kedvez a társadalmi árustatisztika kezelésének, a műszaki és kereskedelmi cseréknek, és még inkább káros a keresőkifejezésekre.

2. Fúrás elve

2.1 Az ütvefúrás elve

Az ütős elv közepes keménység feletti kőzetek fúrására alkalmas. Az ütvefúrásos fúrási módszert alkalmazó berendezések közé tartoznak a pneumatikus kőzetfúrók, hidraulikus kőzetfúrók, lyukfúrók, acélköteles ütvefúrók stb. Az ütvefúrás két módszerre osztható: mélyfúrásra és felső kalapácsra. fúrás.

2.1.1 A mélyedéses fúrás elve

A lyukba ütős fúrás elve az, hogy az ütközésmérőt a fúrócső aljára kell felszerelni, és közvetlenül a fúrófejre kell ütni a fúrás végrehajtásához.

2.1.2 A felső kalapácsos ütvefúrás elve

A felső kalapácsos ütvefúrás elve. A fúrókalapácsos fúrás egy olyan módszer, amelyben egy ütést kifejtő kőzetfúrót szerelnek fel a fúrócső tetejére, és közvetlenül a fúrócsőbe ütközik. Az ütési energia egy speciális fúrószáron keresztül jut át ​​a fúrószárhoz.

2.2 A vágófúrás elve

A vágófúrási elv, a vágási típus elve talajba vagy puha kőzetbe történő fúrásra alkalmas. A vágási módszerrel fúró berendezések közé tartoznak a vágó fúróberendezések, a forgó fúróberendezések, a szénerőművek, a széncsavarozó berendezések stb. Mivel a vágási műveletet főként forgatónyomaték hozza létre, ezt forgóvágó fúrásnak is nevezik.

2.3 A gördülő fúrás elve

A hengerlési elv közepes keménység alatti kőzetek fúrására alkalmas, a görgős kúpos fúrógép pedig a hengerlési elvet használja a lyukak fúrására. A fúróberendezés a fúrórúdon keresztül csatlakozik a görgőkúphoz, és nyomás alá helyezi a fúrórudat, hogy a fúrófej érintkezzen a sziklával. Ugyanakkor a fúrórúd forgása alatt a fúrószáron lévő oszlopfogakkal ellátott kúp gördül, és a kőzettel érintkező oszlopfogak vibrációs hatást és nyomóerőt adnak át a kőzet töréséhez. Ez a fúrási módszer egyesíti a vibrációs ütőzúzást és a nyíró zúzást, ezért nevezik gördülő fúrásnak. Mivel a kúp a sziklán gördül, ezt nevezhetjük gördülő fúrásnak is. Mind a szénbányák, mind az alagútfúró gépek a kőzetek hengerlésének és zúzásának elvét alkalmazzák.

2.4 A vibrációs fúrás elve

A vibrációs fúrás elve, a vibrációs fúrás alkalmas talajba vagy puha kőzetbe történő fúrásra. A vibrációs fúráshoz használt berendezések közé tartoznak a hangfúrók és az ultrahangos kőzetfúrók.

2.5 Több elv kombinációja

Az ütési, vágási, hengerlési és vibrációs módszerek a négy alapvető módszer a sziklákba vagy talajba történő lyukak fúrásához. A tényleges fúróberendezés általában több elv kombinációja. Például a hidraulikus kőzetfúrókat főként ütőmunkára használják, kiegészítve vágással. A szonikus fúrás alapja a vibráció, mint fő tevékenység, valamint a vibráció, a forgó vágás és a hengerlési elvek együttes hatása.

3.1 Fúrás

Legyen szó földmunkáról, alagútépítésről vagy bányászatról; legyen szó ütéses, vágási vagy vibrációs típusú, mindaddig, amíg fúrásról van szó, fúrásnak nevezhetjük.

3.2 Perforáció

A külszíni bányák és a földalatti bányák kőzetfeltárási műveleteiben a fúrást perforációnak is nevezhetjük.

3.3 Kőzetfúrás

Az ütvefúró és ütvefúró műveleteket kőzetfúrásnak nevezhetjük. Azok a berendezések, amelyek más fúrási elveket alkalmaznak, például vágási és vibrációs fúrási műveleteket, nem nevezhetők kőzetfúrásnak.

A down-the-hole definíciójakalapács, sziklafúró és elektromos fej

4.1. A lyukas ütközésmérő meghatározása

Ahogy a neve is sugallja, a DTH elvét használó eszközt DTH impaktornak nevezik. A DTH impaktort röviden impaktornak nevezik, ezért DTH kalapácsnak is nevezik. A GB/T 6247 a lyukba süllyesztett ütközésmérőt a következőképpen határozza meg"a fúrócső elülső végére szerelt és a lyuk aljába merülő készülék kőzetfúráshoz", ami teljesen pontos.

4.2 A kőzetfúró definíciója

A fúráshoz a felső kalapácsütés elvét alkalmazó gépet sziklafúrónak nevezzük. A kőzetfúrókat pneumatikus kőzetfúrókra és hidraulikus kőzetfúrókra osztják; feloszthatók kézi sziklafúrókra, kitámasztó sziklafúrókra és sín típusú kőzetfúrókra is.

A GB/T6247 a kőzetfúrót a"ütő- és forgó mechanizmussal ellátott gép fúráshoz és kőzetfúráshoz", ami nagyjából helyes, de a következő három pont megvitatásra vár:

(1) Nem gépnek, hanem készüléknek vagy szerszámgépnek kell nevezni, mivel a kőzetfúró szerkezete viszonylag egyszerű, és nincs erőrésze, és kívülről kell bevinnie hidraulikus vagy pneumatikus energiát.

(2) Hangsúlyozni kell, hogy az ütési hatás a fő, a forgó vágás pedig a kiegészítő. A főként rotációs forgácsolású és ütközéssel perforált gépeket általában erőgépnek nevezik, nem kőzetfúrónak.

(3) Nincs utalva arra, hogy a kőzetfúró csak felső ütvefúráshoz használható. Bár a DTH kalapács egy ütvefúró, nem nevezhető kőzetfúrónak.

4.3 A teljesítményfej meghatározása

A nyomatékot és a fordulatszámot kibocsátó gépeket teljesítményfejeknek nevezzük. A hajtófej térfogata, súlya, kimeneti nyomatéka és teljesítménye sokkal nagyobb, mint a kőzetfúróké. A motorfejet általában forgó fúróberendezések, csőtető fúróberendezések és csavarozó fúróberendezések fúrási műveleteihez használják.

5. A fúróberendezés, a fúróberendezés és a kocsi meghatározása

5.1 A fúróberendezés meghatározása

A fúróberendezés konnotációja a legkiterjedtebb, minden fúróberendezésre vonatkozik. Minden olyan berendezés, amely lyukakat fúrhat talajba vagy kőzetbe, fúróberendezésnek nevezhető, legyen az ütős, vágó, hengerlés, vibrációs vagy kombinált fúrás, vagy mobil fúróberendezés és rögzített fúróberendezés, mint például olajfúró berendezések, geológiai magfúró berendezések stb., mind fúrótornyoknak nevezhető.

A GB/T6247 úgy határozza meg a fúróberendezést, mint"egy gép, amely főként egy forgó mechanizmusra támaszkodik a kőlyukak fúrásához", ami nagymértékben csökkenti a fúróberendezés konnotációját, így mind a DTH, mind a felső kalapácsos ütvefúró berendezés kimarad a fúróberendezésből. Ez nincs összhangban hazánk jelenlegi helyzetével. Hazámban a legtöbb gyártó és felhasználó a DTH ütvefúró berendezéseket DTH fúróberendezésnek nevezi. A híres"Fúrótornyok szülővárosa"hazámban – a Zhangjiakou Xuanhua főként lyukba ütő fúróberendezéseket gyárt. Javasoljuk, hogy a GB/T6247 felülvizsgálásakor felülvizsgálja.

5.2 A fúrókocsi meghatározása

A GB/T6247 meghatározása szerint a fúróberendezés „kőzetfúróval történő kőlyukak fúrására szolgáló autó”. E definíció szerint csak az a jármű nevezhető fúrókocsinak, amelyik a csúcskalapácsos ütvefúrást alkalmazza, a mélyfúró berendezés pedig nem nevezhető mélyfúrókocsinak. Ez ellentmond a GB/T1590-nek. A fúróberendezések kategóriájában a GB/T1590 több terméket is tartalmaz, mint például a szabadtéri DTH fúróberendezéseket, a szabadtéri közepes nyomású DTH fúróberendezéseket, a szabadtéri nagynyomású DTH fúróberendezéseket és a szabadtéri hidraulikus DTH fúróberendezéseket. név.

Lehet, hogy nem célszerű meghatározni"fúrókocsi"mint"autó". A GB/T6104-2005, ISO 5053:1987 szabványban a gépjárművek osztályozása magában foglalja a teherautókat, traktorokat, tológépeket, targoncákat, targoncákat stb., de nem tartalmazza a fúrógépeket.

Az angol szavak, mint pl"fúrógép"és"fúró Jumbo"fúróberendezést jelölnek, de nincs jelentésük"jármű". A járművek angol szavai közé tartozik"jármű","autó","kamion"stb. A nemzetközi színtéren szintén nagyon kevés jelentés érkezett a használatról"jármű"önjáró fúróberendezések leírására.

"Rig"jelentése van"fúróberendezés, fúróállvány, fúrótorony, platform", és angolul az összes fúróberendezésre utal.

"Óriási"jelentése van"behemót". A kézi kőzetfúrókkal és kitámasztós sziklafúrókkal összehasonlítva az egykarú, kétkarú és háromkarú kőzetfúró berendezések természetesen óriásiak, így"Óriási"kőzetfúró berendezéseknek fordítható.

"Vasúti kocsi"eredetileg azt jelenti"négykerekű kocsi"és vonatokra vagy vonatkocsikra is vonatkozik. Később a vagon egy autómodell elnevezése lett. A külföldi fúrótorony cégek jelenlegi angol anyagaiban szinte lehetetlen használni"vasúti kocsi"fúrótornyokat jelenteni.

A gyorsabban haladó önjáró fúróberendezéseket ajánlott fúróberendezésnek hívni. Például egy fúróberendezést, amelyet egy autó forgat, fúróberendezésnek nevezhetünk.

5.3 A sziklafúró berendezés meghatározása

A föld alatti felső kalapácsos ütős kőzetfúró berendezést kőzetfúró berendezésnek nevezik. A földalatti építőipari berendezések közé tartoznak még a csavarozó fúróberendezések, a betonszóró berendezések és a kifeszítő berendezések stb., amelyeket fúrótornyoknak neveznek.

A kőzetfúró berendezés konnotációja a legszűkebb, csak föld alatti felső ütvefúró berendezéssel. A föld alatti felső kalapácsos ütvefúró berendezések tovább oszthatók alagútfúró kocsikra, úttest ásó kocsikra, bányászati ​​kocsikra stb."targonca"szót is tartalmazza"autó", hangsúlyozza a szót"ez". Ezen a platformon egy fúrógémet vagy két fúrógémet vagy három vagy több fúrógémet lehet felszerelni fúrási műveletekhez.

A GB/T6247 nem tartalmazza"sziklafúró berendezés". Valójában a kifejezés"sziklafúró berendezés"széles körben használják. Különösen gyakori a vasúti alagút ásatások és a föld alatti bányák feltárása során, és egyezmény alapján jött létre. Javasoljuk, hogy a kőzetfúró berendezést a szabvány jövőbeni felülvizsgálatakor határozzák meg.

A nyitott aknás felső kalapácsos ütvefúró berendezést általában fúróberendezésnek nevezik, és nem szabad kőzetfúró berendezésnek nevezni. Ez is egy egyezmény.

Következtetésképpen

Az általánosan használt fúróberendezések nevei a következőképpen vannak felosztva:

(1) A rögzített fúróberendezést csak fúróberendezésnek lehet nevezni;

(2) A kúpos fúrófejet használó fúróberendezések csak kúpos fúróknak nevezhetők;

(3) A forgóvágó fúróberendezéseket fúróberendezéseknek kell nevezni, mint például vágófúróberendezések, forgófúróberendezések stb.;

(4) Azokat a berendezéseket, amelyek fúráshoz elektromos fejet használnak, fúróberendezéseknek kell nevezni, például csőtároló fúróberendezések, felső hajtású fúróberendezések stb.;

(5) A DTH ütvefúró berendezést DTH fúróberendezésnek kell nevezni;

(6) A szabadtéri felső kalapácsos fúróberendezést szabadtéri felső kalapácsos fúróberendezésnek kell nevezni;

(7) Az alagút- és földalatti felső kalapácsos ütvefúró berendezéseket sziklafúrótornyoknak kell nevezni;

(8) Az autók átalakítására szolgáló fúróberendezést fúrókocsinak kell nevezni;

(9) A vezetési sebesség nagyon lassú, például kevesebb, mint 10 km/h, ezért fúróberendezésnek kell nevezni.